A prosztatarák férfiakban a leggyakoribb urológiai rosszindulatú megbetegedés. Gyakran áttétes formájában fedezzük fel, illetve a megelőzően szervre lokalizált betegség is válhat áttétessé. A metasztatikus prosztatarák kezelése elsősorban szisztémás, így a gyógyszeres terápiákon van a hangsúly. 2004-ig kizárólag sebészi vagy kémiai kasztrációt lehetett alkalmazni. Napjainkban is az andro­géndeprivációs ...

Az onkológiai betegek tápláltsági állapota jelentősen befolyásolja a teljes túlélést és az eseménymentes túlélést. Megfelelő tápláltsági állapotban a betegek jobban tolerálják a kezeléseket, csökken a fertőzések kialakulásának kockázata és javul az életminőség (1). Habár jelenleg nem áll rendelkezésünkre részletes táplálásterápiás protokoll a gyermekonkológiai betegellátásban, ezek alapján a ...

Ez a tanulmány a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia 2025 júniusában megtartott kongresszusán és konferenciáján elhangzott előadás alapján készült....

A nem kissejtes tüdőrákos (non-small cell lung cancer, NSCLC) esetek körülbelül 4-5%-a pozitivitást mutat az anaplasztikus lymphoma-kináz (ALK) mutációjára (1). Az áttétes ALK-pozitív NSCLC-ben szenvedő betegek esetében a második és harmadik generációs ALK-tirozin-kináz-gátlók (TKI-k) megjelenése javította a betegség kimenetelét, és átalakította a terápiát. A kezelés kulcsfontosságú elemei közé tartoznak a ...

A Lambert–Eaton-myastheniás szindróma (LEMS) egy autoimmun neuro­muszkuláris rendellenesség, amely izomgyengeséget okoz (1). A LEMS szindrómával foglalkozó két cikkünkből ez az első; ebben a betegség biológiai hátterét, a kulcstüneteit, valamint a LEMS-hez kapcsolódó antitestvizsgálatokat tárgyaljuk. A második cikk a további diagnosztikus vizsgálatokról és a kezelési lehetőségekről fog szólni. Az alábbiakban ...

Új immunterápiás (IO) kombinációkat és célzott terápiás lehetőségeket vizsgálnak abból a célból, hogy áthidalják a korai stádiumú, a lokálisan előrehaladott, valamint az áttétes gyomor-, nyelőcső- és a gyomor-nyelőcső átmenetben kialakult adenokarcinómák (GEA-k) kezelésében jelenleg fennálló klinikai hiányosságokat. Az alábbiakban három olyan információ olvasható, amelyet érdemes tudni a GEA ...

Az immunellenőrzőpont-gátlókat (ICI-k) egyre gyakrabban alkalmazzák az előrehaladott rosszindulatú daganatok terápiájában. Ezek a készítmények azonban számos nemkívánatos hatást, többek között gyulladásos arthritist okozhatnak. Az ICI által kiváltott súlyos gyulladásos arthritis (ICI-IA) ritka, és (még) nem határozták meg azokat a klinikai jellemzőket, amelyek megkülönböztetik a többi kórképtől. Az ...

Az immunterápiával (IO) és a célzott terápiával jobb eredményeket sikerült elérni az EGFR-mutációt hordozó, előrehaladott, nem operálható nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegek kezelése során. Az alábbiakban három olyan információ olvasható, amelyet érdemes tudni az inoperábilis NSCLC terápiájának vívmányairól.
 ...

A közlemény a prosztatarák 2024–2025 között megjelent új szűrési, diagnosztikai és terápiás stratégiáit ismerteti. A rektális digitális vizsgálat szűrési értéke korlátozottnak bizonyult a PSA-teszthez képest. Ezért 2024-ben Magyarországon a szűrőkampány már csak PSA-méréssel történt. A lokalizált daganatok esetén hangsúlyt kapott a túlkezelés kerülése, különösen alacsony várható élettartam esetén. A...

Normál élettani körülmények között egyensúly áll fenn a szervezet pro- és antioxidáns vegyületei között. A szervezet a normál sejtmetabolizmus részeként is termel szabad gyököket. Azonban ha az antioxidánsok termelődése módosul, esetleg egyenetlenné válik, akkor bekövetkezik az „oxidatív stressz” néven ismert állapot. Ez a jelenség számos kóros állapotban szerepet játszik. Potenciálisan károsíthatja a ...

Az endometriumcarcinoma a fejlett országokban a leggyakoribb nőgyógyászati daganat, amelynek az incidenciája növekszik. Szövettanilag az endometroid típus a leggyakoribb. Az elmúlt években a molekuláris, pathologiai jellemzők mind részletesebb ismeretének köszönhetően jelentős fejlődést láthatunk a szövettani vizsgálatok terén. Eme ismeretek birtokában egyre jobban azonosítani tudjuk azokat a prognosztikai faktorokat, ...

Az előrehaladott méhnyakrák kezelésében az elmúlt két évtizedben paradigmaváltás történt. A képvezérelt külső besugárzási technikák és az adaptív brachytherapia (BT) térnyerése, valamint a sugárkezelés kemo-, majd immunterápiával való kombinálása a gyógyulási arányok javulását eredményezte a védendő szervek terhelésének növelése nélkül, ezért a radiokemoterápia (RKT) indikációs köre folyamatosan ...

A nem sebészi daganatterápiában igazi áttörést jelentett az immune checkpoint gátlók (CTLA4, PD-1 és PD-L1-gátlók) utóbbi csaknem 10 évben indult bevezetése: bizonyos szolid tumorok esetén a legnehezebben uralható rosszindulatú betegségeket is tartós remisszióban tudják tartani. A konvencionális kezelésektől eltérő hatásmechanizmusban megnyilvánuló különbségek klinikailag jellegzetes mellékhatásprofilt mutatnak: ...

A gyermekkori leukémia kezelése az orvostudomány egyik sikertörténetévé vált az elmúlt évtizedekben. A gyermekkori akut limfoid leukémia túlélése ma már 90% feletti.
Korszerű genetikai vizsgálatokkal egyénre szabottan tudjuk meghatározni azokat a jelátviteli mechanizmusokat, amelyeket ma már egyre szélesebb körben terápiásan is tudunk befolyásolni (pl. tirozin-kináz-gátlók, egyéb célzott kezelések). A genetikai ...

A méhnyakrák egy megelőzhető daganatos megbetegedés. Az elsődleges prevenció – a HPV elleni oltás – a daganat kiváltó okát, azaz a HPV-fertőzést védi ki. A másodlagos prevenció – a méhnyakszűrés – a rák előtti állapotok időben történő felismerésére ad lehetőséget. A megelőzés két módszerének megfelelő időben és korszerű formában való alkalmazása lehetőséget biztosítana a méh­nyakrák ...

A bőr bazálsejtes karcinómája a leggyakoribb rosszindulatú daganat világszerte, incidenciája folyamatosan növekszik. Az esetek 95%-a in toto sebészi excízióval megoldható, de 5%-ban a hatékony kezelés komplex szemléletet igényel. A bőrgyógyászati gyakorlatban fontos feladat a daganatok minél korábbi felismerése, illetve a különböző terápiás modalitások ismerete, alkalmazása. A közleményben a basalioma változatos ...

A kötőhártya-lymphomák ritka, de klinikailag jelentős szemészeti daganatok, amelyek leggyakrabban B-sejtes extranodális margináliszóna-lymphomák formájában jelentkeznek. Bár a betegség oka nem tisztázott, de feltételezhetően infekciók, autoimmun betegségek és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kialakulásában. A diagnózis szövettani mintavétellel és képalkotó vizsgálatokkal történik. ...

Az emlőtumor világszerte a leggyakoribb daganattípusok közé tartozik, korai felismerése és a kórlefolyás részletes követése kiemelt fontosságú. Számos vizsgálat igazolta, hogy egyes véralkotók száma, illetve egymáshoz viszonyított aránya összefüggésben áll a daganat állapotával, a várható prognózissal. Ezen közlemény célja a thrombocytosis és egyéb tumorasszociált vérképarányok prognosztikus értékének ...

A gyermekkori leukémia kezelése az orvostudomány egyik sikertörténetévé vált az elmúlt évtizedekben. A gyermekkori akut limfoid leukémia túlélése ma már 90% feletti.
Korszerű genetikai vizsgálatokkal egyénre szabottan tudjuk meghatározni azokat a jelátviteli mechanizmusokat, amelyeket ma már egyre szélesebb körben terápiásan is tudunk befolyásolni (pl. tirozin-kináz-gátlók, egyéb célzott kezelések). A genetikai ...