Keresés eredménye
Új utakon a KRAS G12C-mutációt hordozó NSCLC-s betegek ellátásában
Onkogénaddiktív nem kissejtes tüdőrákban (non-small cell lung cancer, NSCLC) ma már körülbelül tíz gyógyszeresen célozható genetikai eltérés ismert, és a klinikai gyakorlatban összesen közel 30 készítményt alkalmazhatunk, amelyek ezekre irányulnak. Hosszú ideig vártunk arra, hogy a viszonylag nagy betegszámot képviselő KRAS-mutáns populációt is célzottan tudjuk kezelni, és ez a lehetőség az esetek mintegy ...
A PD-L1-meghatározás jelentősége nőgyógyászati daganatokban
Az imunellenőrzőpont-gátló szerek alkalmazása az onkológia számos területén hozott változást az elmúlt évtizedben. A nőgyógyászati onkológiában az immunterápia alkalmazása a cervixkarcinómák kezelésében a legelterjedtebb, de endometriumkarcinómákban is egyre bővülő indikációs körrel alkalmazható. A cervixkarcinómákban a leggyakrabban használt immunterápiás gyógyszer alkalmazása a PD-L1-státusz ...
Terápiás irányelvek mentén az áttétes kolorektális karcinóma kezelésében
Az előrehaladott stádiumú vastagbélrákos betegek túlélése az utóbbi években jelentősen javult, részben a szisztémás kezelési lehetőségek folyamatos bővülésének köszönhetően. A molekuláris szelekció egyre nagyobb szerepet kap a kezelés tervezésében: míg 2012-ben csupán egyetlen, a terápiát befolyásoló marker állt rendelkezésre, ma már számos olyan genetikai eltérést és biomarkert ismerünk, amely ...
Opioidok differenciált alkalmazása
Az opioidok a daganathoz társuló fájdalmak csillapításának alapkövei. Az intenzív kutatások ellenére a fájdalomcsillapítás ma is sok kívánnivalót hagy maga után, miközben az elmúlt évtizedek során szembesültünk az ezen gyógyszerek okozta addikció társadalmi szintű problémáival. Az opioidok jelentősen különböznek egymástól, mind farmakodinámiás, mind farmakokinetikai sajátságaik tekintetében. A hazai ...
A kiújult platinarezisztens petefészekrák új terápiás lehetőségei
A recidív, platinarezisztens ováriumtumorok eddig alkalmazott terápiás lehetőségei a platinamentes kemoterápiákban és lehetőség szerint bevacizumab hozzáadásában merült ki, amelyek hatásfoka alacsony, de mellékhatásprofilja nehezen tolerálható. Az új, hatékonyabb és jobban tolerálható terápia iránti igény kielégítésére most két új terápiás lehetőség kínálkozik. Az FRα magas expressziója esetén a ...
A klasszikus Hodgkin-lymphoma előrehaladott stádiumának kezelésében elért előrelépések a PET-eredményekhez igazított terápia segítségével
Az interim fluorodeoxiglükóz-PET (FDG-PET) jelenleg a kezelésre adott korai válaszreakció leggyakrabban használt prediktora az előrehaladott Hodgkin-lymphomában. Azon betegek, akiknél a kemoterápia második ciklusa után a PET (PET2) negatív eredményt adott, jobb kezelési eredménnyel rendelkeznek, mint azok, akiknél pozitív lett az eredmény. Jelen áttekintés során azt kívántam értékelni, hogy a PET-alapú kezelési ...
Az EGFR-mutációt hordozó nem kissejtes tüdőrák legjobb kombinációs terápiáinak értékelése
Az EGFR-mutációt hordozó, áttétes nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) terápiája folyamatosan fejlődik. A terület szakértői a CancerNetwork® által szervezett Around the Practice® programon gyűltek össze, és megvitatták a kórkép kezelésére használt legfontosabb készítményeket. Az egyik legelterjedtebb az osimertinib (Tagrisso) volt, amelyet a III. fázisú FLAURA2-vizsgálatban (NCT04035486) értékeltek. ...
A mesterséges intelligencia szerepe az NSCLC precíziós gyógyításának fejlesztésében
A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) világszerte a leggyakoribb tüdőráktípus, és továbbra is a daganatos halálozás egyik fő oka. Ezért a betegségkimenetel javítása érdekében innovatív megközelítésekre van szükség (1). A mesterséges intelligencia (MI) a precíziós gyógyításban transzformatív eszközként jelenik meg, amely a diagnózis és a kezelés terén egyaránt előrelépéseket kínál. Annak ellenére, hogy a ...
Az elsővonalbeli immunterápiával szerzett tapasztalatok az előrehaladott és áttétes vesedaganatos betegek kezelésében
Az előrehaladott és áttétes vesedaganatok kezelése az onkológia dinamikusan változó területe. Az első célzott terápiás készítmény törzskönyvezése (2005) óta szinte évente regisztráltak újabb-újabb készítményeket. Az immunellenőrzőpont-gátlók kifejlesztése és az ellátási algoritmusokba illesztése (2015), tovább bővítette a terápiás palettát. Mindezek ellenére a különböző terápiás vonalakban ...
Korai HR‑pozitív/HER2‑negatív emlőrák: CDK4/6‑gátlók adjuváns alkalmazása – RCT‑k és RWE-kiegészítések
Háttér: A HR‑pozitív/HER2‑negatív (HR+/HER2−) korai emlőrákban (EBC) a CDK4/6‑gátlók adjuváns szerepéről ellentmondásos eredmények állnak rendelkezésre. A NATALEE (ribociclib) és a monarchE (abemaciclib) pozitív, míg a PALLAS és a PENELOPE‑B (palbociclib) negatív eredményt mutatott.
Cél: Az utóbbi években két jelentős munka szolgált új bizonyítékokkal: Jhaveri és munkatársai real-world vizsgálata (ESMO ...
Immunterápia melanómában – Meddig adjuk?
A melanóma kezelésében igazi áttörést jelentett az immunellenőrző pontokon ható terápiák bevezetése, amelyek jelentősen meghosszabbították a betegek túlélését. Arra vonatkozóan, hogy meddig kell alkalmazni a gyógyszereket, nincsen egységes álláspont a szakirodalomban.
...
Burnout a klinikai onkológiai gyakorlatban: szakterület-specifikus kihívások és rizikótényezők
A kiégés (burnout) az egészségügyi szakemberek körében világszerte növekvő jelentőségű problémát jelent, különösen az onkológiai ellátás területén, ahol a dolgozók rendszeresen szembesülnek halállal, gyásszal, krónikus szenvedéssel és terápiás bizonytalanságokkal. Jelen tanulmány célja az onkológiai szakemberek kiégésének sajátosságainak szisztematikus áttekintése, a rizikó- és protektív tényezők ...
Neurológiai paraneoplasztikus szindrómák Merkel-sejtes karcinómában
A Merkel-sejtes karcinóma (MCC) egy rendkívül ritka, de agresszív neuroendokrin bőrdaganat, amelyet jellemzően késői stádiumban ismernek fel, és rossz prognózissal jár. A tumor kialakulásában szerepet játszik a Merkel-sejt-polyomavírus (MCPyV) és a krónikus ultraibolya (UV-) sugárzás. Bár a betegséggel társuló paraneoplasztikus szindrómák rendkívül ritkák, előfordulásuk esetén leggyakrabban neurológiai tünetek ...
Primer extranodalis lymphomák sugárkezelése
Az elmúlt években számos klinikai vizsgálat igazolta a sugárterápia hatékonyságát ezekben a daganatokban. A kezelés célja a tumor lokális kontrollálása és a betegek életminőségének javítása. A sugárterápia különböző dózisokkal és technikákkal alkalmazható, amelyek közül a modern, precíziós sugárterápiás módszerek kiemelkednek. Az egyéni betegjellemzők és a daganat lokalizációja alapvetően meghatározza...
PI3K/AKT/mTOR gátlók a HR+/HER2-negatív, előrehaladott endokrinrezisztens emlőrák terápiájában
A molekulárisan célzott terápiák kifejlesztésével jelentős változás következett be a hormonreceptor-pozitív (HR+), humán epidermális növekedésifaktor-receptor-2- (HER2-) negatív, lokális előrehaladott és áttétes stádiumú emlőrák kezelési stratégiájában. A legfőbb változást a ciklindependens kináz 4/6 inhibitorok (CDK4/6i) és endokrinterápiák kombinációinak a bevezetése jelentette, amelyek szignifikáns ...
Magyarországi konszenzus az áttétes prosztatakarcinóma kezelésének témájában a 2024–2025-ben végzett Delphi kutatás alapján
A prosztatarák férfiakban a leggyakoribb urológiai rosszindulatú megbetegedés. Gyakran áttétes formájában fedezzük fel, illetve a megelőzően szervre lokalizált betegség is válhat áttétessé. A metasztatikus prosztatarák kezelése elsősorban szisztémás, így a gyógyszeres terápiákon van a hangsúly. 2004-ig kizárólag sebészi vagy kémiai kasztrációt lehetett alkalmazni. Napjainkban is az androgéndeprivációs ...
Táplálásterápia a gyermekonkológiában
Az onkológiai betegek tápláltsági állapota jelentősen befolyásolja a teljes túlélést és az eseménymentes túlélést. Megfelelő tápláltsági állapotban a betegek jobban tolerálják a kezeléseket, csökken a fertőzések kialakulásának kockázata és javul az életminőség (1). Habár jelenleg nem áll rendelkezésünkre részletes táplálásterápiás protokoll a gyermekonkológiai betegellátásban, ezek alapján a ...
A civil szervezetek szerepe a szűrővizsgálatokban
Ez a tanulmány a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia 2025 júniusában megtartott kongresszusán és konferenciáján elhangzott előadás alapján készült....
Három dolog, amelyet érdemes tudni az áttétes ALK-pozitív nem kissejtes tüdőrák kezeléséről
A nem kissejtes tüdőrákos (non-small cell lung cancer, NSCLC) esetek körülbelül 4-5%-a pozitivitást mutat az anaplasztikus lymphoma-kináz (ALK) mutációjára (1). Az áttétes ALK-pozitív NSCLC-ben szenvedő betegek esetében a második és harmadik generációs ALK-tirozin-kináz-gátlók (TKI-k) megjelenése javította a betegség kimenetelét, és átalakította a terápiát. A kezelés kulcsfontosságú elemei közé tartoznak a ...
Három dolog, amelyet érdemes tudni a kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél jelentkező LEMS felismeréséről
A Lambert–Eaton-myastheniás szindróma (LEMS) egy autoimmun neuromuszkuláris rendellenesség, amely izomgyengeséget okoz (1). A LEMS szindrómával foglalkozó két cikkünkből ez az első; ebben a betegség biológiai hátterét, a kulcstüneteit, valamint a LEMS-hez kapcsolódó antitestvizsgálatokat tárgyaljuk. A második cikk a további diagnosztikus vizsgálatokról és a kezelési lehetőségekről fog szólni. Az alábbiakban ...







