Újabb eredmények az angiogenezis gátlás terén előrehaladott kolorektális karcinómában
2011-12-15A kolorektális karcinóma a daganatos megbetegedések miatti halálozás tekintetében az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkező karcinómatípus, kockázata az életkorral nő. Európában 43%, Amerikában 62% az általános túlélési arány, amit a távoli szerveken megjelenő áttétek jelentősen rontanak. A betegség korszerű kezelésében napjainkban a molekuláris célzott terápia került előtérbe, amiben az angiogenezis gátlásával ható szerek játsszák a főszerepet. A stockholmi Nemzetközi Onkológus Kongresszuson a Sanofi támogatását élvező szatellit szimpóziumon foglalták össze a témával kapcsolatos jelenlegi ismereteket, ami sokak érdeklődésére tartott számot.
Az angiogenezis alapvető jelentőségű folyamat
Az érújdonképződés a szervezetben elengedhetetlenül fontos a szervek kifejlődésében és a regenerációs folyamatokban mindvégig az élet során. E mellett az angiogenezis több betegség, köztük a különböző daganatok patogenezisében, fejlődésében és progressziójában is meghatározó jelentőségű, hiszen a daganatsejtek 1-2 mm3 felett – az oxigén elégtelen diffúziós kapacitásából következően – már saját, önálló erezetet igényelnek ahhoz, hogy a növekedésükhöz szükséges fokozott oxigén- és tápanyagellátást biztosítsák. Johanna C. Bendell (Nashwille, USA) előadásában azt mutatta be, hogy az angiogenezis folyamata miként zajlik kolorektális karcinóma esetében.
A daganatok természete és az angiogenezis kapcsolatának mind jobb megismerése alapján logikus elgondolás volt a daganatterápiában alkalmazható angiogenezist gátló gyógyszereket kifejleszteni. Eric Van Cutsem (Leuven, Belgium) az ezzel kapcsolatos klinikai vizsgálatokat tekintette át, míg Alberto F. Sobrero (Genova, Olaszország) az aflibercept kezeléssel elért terápiás sikerekről számolt be, köztük a legújabb, 2011. júniusban közzétett VELOUR-tanulmányról. A nemzetközi, kettős vak vizsgálatban előzőleg oxaliplatin-kezelésben részesült, 1226 áttétes kolorektális karcinómában szenvedő beteget randomizáltak aflibercept vagy placebo terápiára, FOLFIRI rezsimmel (irinotekán-5-fluorouracil-leukovorin) kombinálva. A vizsgálat átlagos követési ideje 22,28 hónap volt. A vizsgálat elsődleges végpontja a teljes túlélés (OS) volt, ami az aflibercept karon 13,5 hónap, a placeboágon pedig 12,06 hónap volt (HR=0,817; p=0,0032). A másodlagos végpontként vizsgált progressziómentes túlélés (PFS) szintén javult, az aflibercept-ágon 6,90 hónap, a placebo-ágon 4,67 hónap volt (HR=0,758; p=0,00007). A kezelésre történő válaszadási arány 19,8% vs. 11,1% volt az aflibercept kezelés javára (p=0,0001). Az előadó beszámolt a vizsgálat további, előre meghatározott alcsoportokra vonatkozó elemzéséről is, amelynek eredménye szerint az aflibercept túlélésre vonatkozó pozitív hatása egyenként az összes alcsoport esetén következetesen megvalósult. Érdekes megfigyelés volt, hogy nagyobb hatékonyságúnak találták az aflibercept kezelést a csak máj metasztázissal rendelkező betegeknél azokhoz képest, akiknél a máj nem volt érintett. Hasonló eredményt figyeltek meg a progressziómentes túlélés tekintetében is. A VELOUR-vizsgálatban az aflibercept ágon 186 beteg kapott korábban bevacizumab kezelést, míg 426 beteg nem, ez a tény azonban nem befolyásolta a kedvező eredményeket, amelyek egyaránt jelentkeztek, függetlenül az előzőleg kapott bevacizumab kezeléstől (OS: p=0,7231; PFS: p=06954).
Aflibercept eredményes angiogenezis gátló a kezelés második vonalában
Az aflibercept (Zaltrap®) különleges hatásmechanizmusú fúziós fehérje, amely több ponton gátolja az angiogenezis folyamatát. Szemben a bevacizumabbal, ami a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor A formáját gátolja, az aflibercept nemcsak ehhez, hanem a VEGF mindegyik formájához (VEGF-A, VEGF-B), valamint a placentáris növekedési faktorhoz (PIGF) és más angiogén növekedési faktorokhoz is kötődik. Az aflibercept ezekhez a faktorokhoz nagyobb affinitással kötődik, mint azok természetes receptorai. A szimpózium zárásaként Josep Tabernero (Barcelona, Spanyolország) ismertette a hatóanyaggal folyó átfogó onkológiai vizsgálati programot, amelynek keretében előrehaladott rákos betegek kezelésében az afliberceptet a hagyományos kemoterápiás rezsimekkel kombinációban alkalmazva vizsgálják a terápiás hatást. A VELOUR-vizsgálaton kívül a programban szerepel az AFFIRM-vizsgálat (fázis II), amelyben áttétes kolorektális karcinóma első vonalbeli kezeléseként adják az afliberceptet 5-fluorouracil, leukovorin és oxaliplatin (FOLFOX) rezsimmel kombinációban, illetve a VENICE-vizsgálat (fázis III), amiben az afliberceptet egy másik indikációban, hormon-refrakter áttétes prosztatarák első vonalbeli kezeléseként adják docetaxellel és prednizonnal kombinációban. A vizsgálatok végeredménye 2012-ben várható.
Cikk értékelése
Még senki sem értékelte a cikket. |
Hozzászólások